„Csak az eszlári pör nyíregyházi tárgyalását kellett végigfigyelni, hogy a népmesék, népmondák, legendák és babonák világát jobban megismerje a hallgató mintha egy könyvtárnyi könyvet olvasna végig a néplélekről.” Solymosi Eszter rituális meggyilkolásának legendája az 1800-as évek Magyarországának legvérfagyasztóbb históriájává nőtte ki magát. A regény jóval több, mint egyszerű oknyomozás, hiszen nem csak a „boldog békeidők” eszményét tiporta el, de a történet a kislány alakját – akinek vérét a zsidók a vád szerint húsvéti pászkájukba keverték – az antiszemitizmus jelképeként festette meg, megágyazva ezzel a 20. század borzalmas eseményeinek. Amikor az antikváriumban megakadt a tekintetem a köteten, bevallom – szégyen vagy nem, de – fogalmam sem volt, hogy mit tartok a…