Uncategorized

Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a halálcsillag – könyvajánló 16. rész

Kedves Olvasó!

Emlék Bundás vagyok. 30-as, kiégett, alkoholista, depressziós, skizofrén író, „[…] szanaszéjjel hasadt egóval”. Egy csődtömeg. Se ihletem, se barátnőm, adósságom viszont egy raklapnyi. Egyetlen társam Kázmér, a gumikacsa.

Tarts velem elfuserált életem kanyargós útvesztőibe!

A képen a következők lehetnek: 1 személy, fű, túra/szabadtéri és természet

Amikor az el nem kezdett könyvemre felvett előleget már harmadszor herdáltam el úgy, hogy nemhogy papíron, de még csak fejben sem derengett a történetből semmi, Mór, a kiadó vezetője már kezdte elveszíteni a türelmét. Főleg, amikor ismét beállítottam egy újabb adag apanázs reményében. Annyit viszont sikerült elérnie, hogy ha már James Lee-nek, egy igazi westernhősnek, bankrablónak, a Mocskos Tizenegyek Bandájának vezérének képzelem magam időnként, talán írhatnék erről egy izgalmas vadnyugati regényt.

Amúgy meg mindenről a nők tehetnek. Ha nincsenek azért, ha vannak, főleg. Persze az egyedül töltött idő alatt rájöttem, hogy „Minél jobban keressük, minél kétségbeesettebben, annál mélyebbre gurul a bokor aljába a szerelem pöttyös lasztija […].” Persze voltam én házas is, de „Az együtt töltött időnek mindössze egyetlen tanulsága volt: a házasság még az alkoholnál is gyorsabban pusztít. […] A házasság […] villámgyorsan felzabálja az önbecsülést, szétcincálja az idegeket, kiheréli a lelket. […] Ha a kormányzatok csak kicsit is odafigyelnének állampolgáraik mentális egészségére, azonnali hatállyal betiltanák a házasság intézményét.”

Léna, életem nagy szerelme folyton palira vett, de mivel művészlelkemhez hűen mindig is imádtam, ha kínoznak, természetesen ezt neki is hagytam. Patikamérlegen mérte az életembe való visszatérés lehetőségének helyes arányát és időzítését. „Azt játszotta, hogy szeret. Én meg elhittem. Mert el akartam hinni.” Majd mikor ismét elhagyott, „Reménytelenül vonszoltam a lelkem magam után, mint macska a farkára kötött, zörgő, üres konzervdobozt.”

Amikor apámat egy szociális munkás aggódó telefonhívása után meglátogattam, rájöttem, milyen jót tesz nekem a környezetváltozás. Úgy döntöttem, vidéken maradok egy ideig. És ott megismerkedtem vele. „Lövésem sem volt, mit kell ilyenkor csinálni. Mi a teendő, ha megérkezik az Igazi?” Minden tökéletesen működött közöttünk. Együtt éltünk a hatalmas házában Pécsen, szerelemben, megértésben, boldogságban, békességben, harmóniában. Nekem csak annyi dolgom volt, hogy írjam a westerntörténetemet.

Egy nap – ahogyan az lenni szokott –, megelégeltem a tökéletességet. Úgy éreztem, Mókussal olyan az élet, „[…] mintha egy tévészerelővel néznék otthon meccset. Én cseleket látok, belemenéseket, gólokat.” Ő pedig „pixelfelbontást, kontrasztot és képernyőátmérőt. […] „Az örök szerelem” című társas utazásra fizettem be, de néhány mérföld után a szárnyas tollai kihullottak, aztán kórosan fogyni kezdett, vak lett és süket, és a végén kimúlt alattam. Lezuhantunk.”

Arra persze nem voltam felkészülve, ami ezután várt rám. Zafír barátom, aki társas utazásom idején a lakásom kényelmét élvezte, és aki a női nem nagy rajongója cím után Zafírává, egy vén kéjenc öregember imádójává avanzsált, tökéletesen felborította az életemet Pestre való visszatérésemet követően. A neurózisom egyre csak fokozódott, és hidd el, „A kihajított, törött fülű, csorba bögre érezheti így magát, mikor színültig öntik friss, langyos kecsketejjel” állapot igencsak múlékony dolog, túl sok jóra te, kedves olvasó sem számíthatsz – már ami a történetem befejezését illeti. De mindent azért nem mesélek el. Ahhoz el kell, hogy olvasd az egész sztorit.

A legvégén pedig álljon itt örök érvényű jelmondatom, de úgy is fogalmazhatnék, hogy legfontosabb életfilozófiám:

A megtört szívet nem gyógyítja semmi, mert a megtört szív előbb szikkadni kezd, mint a kint hagyott zsemlye, azután pedig megkövül, hogy ölni lehet vele.”

Szeretettel,

Emlék Bundás

Kedves Látogató! Miért ne adhatnék egy kis ízelítőt kedvenc olvasmányélményeimből? Elsősorban 20. századi és kortárs magyar kötetekből ajánlok heti rendszerességgel saját "olvasószűrőmön" keresztül egy-egy újabb történetet, remélhetőleg minél több mindenkit ösztönözve ezzel rendszeres könyvlapozgatásra. Szép, letehetetlen könyvekben bővelkedő napot kívánok!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük